A Stand up comedy Humortársulat három kiváló humoristája érkezik Fehérgyarmatra március 27-én. Orosz Gyurit, Brutit és Magyedet a Showder Klubból és a Rádiókabaréból is ismerheti a közönség. Fehérgyarmaton, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban 19 órakor kezdik robbantani a humorbombákat. A három fellépő közül a legfiatalabbat, Magyedet (teljes nevén Al-Gharati Magyed) kérdeztük. A jemeni-arab fiatalember 2014-ben megnyerte a Humortechnikum nevű országos tehetségkutató versenyt, ahol 20 év alatti középiskolás diákok indulhattak. Ő akkor 18 éves volt. Rögtön felvették a KOmédia Stúdió Humortársulatba, aminek azóta is tagja, 2015-ben a Humortechnikum nagykövete lett.

Szabolcsihír: Anyukád magyar, édesapád jemeni. Hogy ismerkedtek meg?
Magyed: Édesapám ide jött tanulni ’89-ben az orvosira, anya egeszségügyi főiskolát végzett, szóval meg is volt a közös pont. Apa sokat mesél arról, hogy mikor meglátta azt a szőke hajú lányt az iskola folyosóján, tudta, hogy feleségül fogja venni. Aztán végül egy másik nőt vett feleségül, aki az édesanyám. És barna hajú.

Szabolcsihír: Mikor tudatosult benned, hogy más gyerek vagy, mint akinek az apukája és az anyukája is magyar?
Magyed: Úgy neveltek minket a szüleink, hogy tudatták velünk, mások vagyunk, de hangsúlyozva, hogy a más nem jelent se többet, se kevesebbet. Ezt egyébként fontos nevelési elvnek tartom, és hálás vagyok érte a szüleimnek, azt gondolom, hozzájárult a normális értékrendem kialakulásához.

Szabolcsihír: „A család kulturális sokszínűsége Magyed humorában is tükröződik” – így jellemeznek. 
Magyed: Sokat beszélek a családomról, a muzulmán vallásról és arról, hogy milyen érdekes és adott esetben komikus szituációkat szül az élet, ha Magyarországon arabként élsz. Én például soha nem iszom alkoholt vallási okokból, de megkínálnak fellépés után, vagy buliban, és nem mindig egyszerű elmagyarázni, hogy miért. De van, hogy romának néznek vagy olasznak. Ezeket a helyzeteket szívesen felviszem a színpadra.

Szabolcsihír: Egy 5 évvel ezelőtti interjúban azt mondtad, 242 unokatestvéred van. Ismered valamennyit?
Magyed: Úgy sejtem, több lett, de nincs pontos, friss adatom. 11 éves voltam, amikor Jemenben jártam. Akkor 80 unokatestvéremmel találkoztam, nagyon kedvesek és közvetlenek voltak. Emlékszem, egész nap együtt játszottunk, főleg fociztunk, de beszélgetni csak kézzel-lábbal tudtunk, illetve angolul azokkal, akik beszéltek angolul. Egyébként meglepően sokan.

Szabolcsihír: Unokatesókból nincs hiány, de vannak testvéred is?
Magyed: Hárman vagyunk testvérek. A bátyám pszichológus, a húgom még gimnazsita és cross fitt versenyző 4 éve. Én pedig középső gyerekként mi más lehettem volna, mint humorista.

Szabolcsihír: Otthon milyen nyelven beszéltek?
Magyed: Magyarul beszélünk, apa szokott arabul, nagyon ritkán, leginkább, ha telefonál, mert így értik is, amit mond.

Szabolcsihír: Egy korábbi interjúban azt mondtad, szerinted a magyar befogadó nép, büszkék lehetnek magukra, a származásod miatti negatív diszkriminációval még soha nem találkoztál. Tartod? 
Magyed: Engem nem ért semmilyen diszkrimináció, de sajnos ismerek arabokat, akiket igen. Azóta azért sokat változott minden, szerintem az az interjú még a migránskérdés előtt volt. Most már nem tartom olyan befogadónak a magyarokat, pontosabban nem mindenkit, de nem szeretnék általánosságban beszélni senkiről, mert nem is gondolkodom általánosságokban. Ostobaság lenne ráhúzni egy tulajdonságot egy egész népre, egy-egy egyén viselkedése miatt. Nagy közhely, de biztosan ezért is igaz, hogy minden országban vannak jó és rossz emberek is. Szerencsére a jók vannak többségben, és remélem, ez így is marad.

Szabolcsihír: Hogy állsz az orvosi egyetemmel?
Magyed: Szeptemberben kezdem a képzést. Aki ismer engem, tudja, hogy hatalmas szenvedés volt, mire bekerültem, mindenkinek azt tanácsolom, hogy tanuljon akkor, amikor megteheti, és ne az én példámat kövesse. Ugyanis amikor a legegyszerűbb lett volna bekerülni (érettségi után közvetlenül), akkor csak napoltam, utána pedig munka mellett nagyon nehéz volt. Viszont az példát vehet rólam, akinél a motiváció hiányzik, hogy soha nem adtam fel és még akkor is bíztam benne, amikor senki sem.

Szabolcsihír: Meg lehet élni a humorból Magyarországon?
Magyed: Persze, sokan meg is élnek belőle. Nyilván idő, amíg főállássá válik, és semmi mással nem kell foglalkoznod, de szerintem ez egy járható út, mindig is voltak humoristák és mindig is lesznek, csak most már nem elég a színpadon viccesnek lenni, tartalmat kell gyártani minden fórumra, ahol elérnek az emberek. Régen kevesebb dimenzióban kellett gondolkodni: volt egy kabaré, fellépések, és kifújt. Most már azért egy humorista palettája jóval tágabb, de a válasz határozott igen.

Cservenyák Katalin

https://szabolcsihir.hu/helyben-jaro/2019/03/magyed-fehergyarmaton-tornasztatja-a-rekeszizmokat